Ritka gombás fertőzés terjedt el az Egyesült Államok nyugati részén. Kicsit több mint két évtized alatt Arizonában és Kaliforniában az esetek több mint hatszorosára emelkedtek. A völgyi láznak nevezett betegség köhögést, lázat, mellkasi fájdalmat – akár halált is okozhat.
A felelős gombák Kaliforniában és a sivatag délnyugati részén találhatók. A tűzoltók különösen veszélyeztetettek. Valójában a tűzesetek felkavarják a talajt szerető gombákat, és a levegőbe juttatják őket. Innen mélyen belélegezhetők a tüdőnkbe.
A megemelkedő hőmérséklet és a súlyosbodó aszályok hosszabb és intenzívebb vadtűz szezonhoz vezettek az amerikai nyugaton. Önmagában az erdőtűz füstje megbetegítheti az embereket. A szívbetegségektől és a tüdőbetegségektől az ekcémáig mindent okozhat. Egy 2018-as tanulmány megállapította, hogy egyedül az Egyesült Államokban évente mintegy 17 000 idő előtti halálesetet okoz a tűzvészes füst.
A legerősebb tüzek saját időjárást hozhatnak létre. Néhányan tüzes forgószelet szültek. Az ilyen forró és energikus viharok füstöt bocsáthatnak ki a sztratoszférába. Ez 14-64 kilométer (9-31 mérföld) a Föld felszíne felett. Innen a füst bejárhatja a világot, akárcsak a vulkáni hamu.
Ha a tüzek felerősíthetik a völgyi láz gombáit, ugyanezt tehetik-e más mikrobákkal is? Néhány évvel ezelőtt Leda Kobziar úgy döntött, hogy megtudja.
A moszkvai Idaho-i Egyetem tűzökológusaként mintavételezést kezdett a futótűzben lévő mikrobák után. 2018-ra új kutatási területet indított el. Piroerobiológiának hívja. Hosszú neve annak az elképzelésnek, hogy a tüzek mozgathatják az élőlényeket a levegőben.
Munkája bebizonyította, hogy sok mikrobák képesek túlélni a tűz forróságát.
De hogy az erdőtűz füstje milyen mértékben képes baktériumokat és gombákat szállítani, még mindig ismeretlen. Kobziar most más tudósokkal együttműködve válaszol erre. Céljuk: megtanulni, mennyire fontos a füst a betegségeket okozó mikrobák széles körű elterjedésében.